KÁDAS BRINGA – A vizes apróság
Én igazán nem szeretném előre lelőni a poént, de ennek a bringának a kezdetei olyan régre nyúlnak vissza, hogy már nem is emlékszünk, melyik elvadult pillanatban jött a gondolat, hogy pancsolós bicikli kell. Közösen abban állapodtunk meg, hogy a már meglévő kád és egy meleg nyári nap adta az ihletet. Amit aztán vicces módon gyűjtésünk (És te milyen bringáról álmodsz?) meg is erősített, hiszen felkerült a táblára a kádas bringa fogalma. Nos, kedves velünk egy húron pendülő bicikliszerető: lett kádas.
Az építés 2018 novemberében indult. A kád adott volt, ehhez kellett Ben jóvoltából egy vasszerkezet kerekekkel. Úgy álltunk az egészhez, hogy elképesztően nehéz lesz: egy kád tele vízzel és emberrel… a szél nem fújja el, az biztos! Hamar rájöttünk, hogy ezt nem bírja el akármilyen kerék, szóval jött Dave és a Trecikli kerékpárműhely, és lettek csodálatos, külön erre a célra fűzött kerekeink. (Nem hiszem, hogy azóta Dave fűzött volna egy kádnak is kereket… de ki tudja.)
Ez így rendben. Következett a kormányoszlop. Ahogy azt már remekül kitapasztaltuk első, függőágyas bringánknál, az biztosan nem jó, ha ez a rész egyenesen áll. Ferdén kell. Így is lett. Ki is próbáltuk. El is emelkedett a földtől a hátsó kerék, amint kanyarodásra került a sor. Pedig elárulom, már ekkor sem volt éppen könnyű a kis aranyos. Akkor lehet, hogy mégsem ferdén kell állnia a kormányoszlopnak? Vicces módon a függőágyasnál úgy kezdtük, hogy először volt egyenes, aztán ferde, de itt éppen fordítva: először ferde, aztán egyenes. Ugye? A mutánsok igazán öntörvényűek. Nincs két egyforma.
Elkészült hát a csodálatos egyenes(!) kormányoszlop, és sík úton működött is a rendszer, de eléggé tartottunk tőle, hogy a legkisebb kátyú is azonnal elcsavarja a kormányt. Így Ben a közösségi oldalakat hívta segítségül, és megtalálta Tamást (Dreirad, három keréken könnyebb), aki szuper kátyúálló kormányszerkezetet készített a kádhoz Szombathelyen. Igen. A kád „kis” segítséggel beszállt a kocsiba, és leutazott Szombathelyre. Majd hazajött.
A kádas utánfutó immár remekül funkcionált, csak éppen úgy nézett ki, mint egy „mezőgazdasági nyergesvontató”, hogy Ben szavait idézzem.
Egy guruló kád… egy guruló kád… mi dobhatná ezt fel? Hát persze, a víz, pláne, ha folyni is tud. És már meg is volt a zuhanyzó ötlete.
Ben pillanatok alatt összedobta a szerkezetet, s közben persze megállapítottuk, hogyha lesz zuhanyrózsa, akkor abból víznek is kell folynia, és mivel az sem túl reális, hogy egy kádnyi vizet mozgatunk, így egy vízforgató rendszer lesz a megoldás. Tökéletes. Jöhetett a dizájn.
Először úgy gondoltuk, ez egy igazán bohókás bringa, szóval mi lenne, ha minden egyes darabja más színű lenne. Mi lenne? Hát hiba. Valóban nagyon színes lett, csak épp a lényeg veszett el. Jó, akkor legyen valami kicsit konkrétabb koncepció. Így hát felkerekedtünk, és vettünk egy… zuhanyfüggönyt. Passzoljon ehhez a bicikli! A rózsaszín kádat nem lehetett kihagyni, a kék és a sárga pedig ezután már eléggé adta magát. Nagyon alaposan átgondoltuk, kitaláltuk, végigelmélkedtük, hogy milyen rózsaszín legyen a kád, majd sikerült egy teljesen más rózsaszínt kevertetni. Kissé elkeseredtünk, de mikor felkerült a helyére a festék… minden várakozásunkat felülmúlta a szín.
Kád kész, lassan a húzó bringa is körvonalazódott. Ezt a kört a triciklinél kezdtük, majd a mindenféle formában egymás mellé, elé, mögé (talán fölé és alá nem volt) helyezett kétkerekű bringák lehetőségén átlépve visszatértünk egy felturbózott triciklihez. Ez a legvállalhatóbb. Kinézetre mindenképp.
Őszintén megvallva mutánsunk a 2019-es I bike Budapestre készült volna, de végül csak a kicsit később rendezett Mutánsbringa felvonulásra nyerte el végleges formáját. Eddigre már jelmezünk is lett: eltöltöttünk egy igazán szórakoztató délutánt a Skálában. Valójában arról kellett volna képet csinálni, hogy miket vettünk magunkra ott, de sajnos ezt nem dokumentáltuk. Viszont a végleges rózsaszín vízi sárkány és a békatalpas, úszószemüveges horgász története végül mindenkit magával ragadott.
A felvonuláson becsülettel végigmentünk, bár az kiderült, hogy az utánfutó tengelye még nem tökéletes: így Melinda az utat a kádban hasalva, a tengelyt kézzel tartva utazott végig Budapest legforgalmasabb utcáin, és a legszebb az egészben, hogy mindenki elhitte, ezt szándékosan így terveztük.
Azóta a tengelyt átalakítottuk, de hogy működik-e? Kérdezzetek minket, mostanra már biztos kipróbáltuk.