FÜGGŐÁGYAS BRINGA – I bike Budapest? Kell egy bringa…

Ben régóta akart bringákkal foglalkozni, Melinda pedig évek óta próbált beépíteni valamelyik projektbe egy függőágyat (meg nyilván magának is szeretne egyet), így hamar meglett az ötlet: egy függőágyas bicikli. Ehhez mindenekelőtt egy méretben megfelelő és strapabíró függőágyra volt szükség. Még jó, hogy ilyen esetekre mindig kéznél van a Függőágybolt a Fehérvári úton. Lett függőágy, és az eladót még a felvonulásra is meghívtuk.

Egy hónapunk volt.

Az nem volt kérdés sosem, hogy a függőágy egy vasszerkezetes utánfutóról fog lógni, na de az korántsem volt ilyen egyértelmű, hogy hány keréken fog ez az egész gurulni?

Eleinte kettő volt tervben, de idővel csak gyarapodott a kerekek száma.

Megcsináltuk a keretet. LEMINTÁZTUK!

Elkezdődött a hegesztés. Túl nagy. Szétvágás. Hegesztés.

Jöhetett az első tengely. Ben szerzett szuper zöld kerekeket. A színkavalkád valahol itt kezdődött. Bár a kék/narancs függőágy már önmagában nem gyenge. Egy régi bicikli szétvágásból lett a kormányrúd, recycling, csak tudatosan. Rá a szerkezetre egyenesen, és láss csodát, nem működik. Olyan nehéz volt forgatni, szinte lehetetlen! És miért? Ó, mert a rúdnak ferdén kell állnia és nálunk ugyan hihetetlen, de egyenes. Flex és újra hegesztés. Jó!

Próbakör. Hatalmas esés. Na igen, ezt a járművet nem töredezett betonra és lejtőre találtuk ki. Amint a hinta kimozdult, azonnal dőlt vele a szerkezet is. Valamit csinálni kell.

A kerekek! Mi lenne, ha négykerekű lenne? Jó, akkor csak egy teljesen új első tengely és kormányszerkezet kell. És mivel azt már megtanultuk, hogy a kormányrúdnak ferdén kell állnia, így nem lehet nagy gond. Elkészült, rátettük, és az első kisebb kanyarnál a kormány fordításával kiemeltük a hátsó kereket. Mert négykerék esetén a kormányrúdnak egyenesen kell állnia. Kellemetlen.

Jó, akkor legyen háromkerekű, de tuti, hogy esni fogunk vele. Elképzeltük, ahogy a felvonuláson a tömeg közepén beborulunk az emberek közé, és dominóban dőlnek a bringások… vagy tegyük lejjebb a függőágyat. Nyilván ez azzal jár, hogy flexelés, csiszolás, hegesztés, festés, de csináljuk! Így már legalább az alsó vázon lehetett koordinálni kicsit a lengést. Jó lesz. Megkockáztatjuk.

Közben természetesen nagyban gondolkoztunk a színeken. Azt hamar eldöntöttük, hogy sárga legyen a keret, találtunk is egy remek sárga színt, a Sika logójában van hasonló, és meg is vettük egy festékboltban, csak éppen mikor felbontottuk a festéket, láttuk meg, hogy ez nagyon nem az a szín. Na jó, alapoztunk, és lefestettük. Nem rossz, csak nem az. Nem gond, idő még van, máshogy próbáljuk. OBI-s festék hajrá! Az egész szétrepedt.

Ekkor ott álltunk egy sárga kerettel, amin négy réteg festék van, ami nem olyan sárga, mint amilyet akartunk, és amin a festékréteg szétrepedt. Akkor inkább legyen mégis a másik festék. Újabb két rétegben.

Na de mivel díszítsük? Hála Bennek és egy nem igazán betartott diétának, éppen volt 30 db szép sárga citromunk, lett dekoráció is. Koncepció nélkül.

Így jött el az I bike Budapest. Az Astorián parkoltunk, innen indultunk az Erzsébet híd budai hídfőjéhez a találkozó pontra, ami azt jelenti, hogy bringánk első útja abszolút a belvárosban, erős forgalomban zajlott: bicikliúton, úttesten és buszsávban, autók, buszok között. Ezek után a rendőrök által lezárt út már gyerekjáték volt.

Letekertük. Vagyis Ben és Balázs, Melinda végig a függőágyban heverészett. A reakciók egészen hihetetlenek voltak, rengeteg kép, sok lelkesítő mondat, még a függőágyat gyártó cég is megemlékezett rólunk egy Instagram posztban!

Guruló függőágyunk népszerűségét azonban semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy pár felvonulással később már komoly karrierrel rendelkezett: szerepelt híradóban és egy biciklis műsorban is.

Ez a bringa lett a névjegyünk.